Alig telt el néhány nap a sikeres, országos pedagógus-tüntetés után, és már kezdhetünk is félni, hogy megfojtja az egészet a Fidesz. Pedig az oktatás válsága egyértelmű, és végre nem csak politikusok beszélnek erről, hanem azok is, akik közvetlenül értintettek, ráadásul ki is vannak szolgáltatva az ország vezetésének. A kedden összeült kerekasztal azonban kifárasztásra, szétszálazásra, szőrözésre jött létre. Ebből nem is lesz semmi. És a valami itt nem ellenzéki pártpolitikai siker volna, dehogy. A siker egy jobb oktatási rendszer volna.

A múltheti tüntetések országszerte mozdultak meg tanárok, diákok szülők. A méltatlan körülmények, a csökkenő költségvetési támogatás, a béremelésekre vonatkozó hazugságok kényszerű meghallgatása után idén januárra fogyott el sokak türelme. Sok baj volt korábban is az oktatási rendszerrel. De autonóm pedagógusi közösségek sokat tettek a diákok helyzetének javításáért, tudásuk elmélyítéséért.

(eredeti kép forrása: negymadar.blog.hu)

Jobb és baloldali önkormányzatok erejükön felül támogatták helyi adóbevételekből iskoláikat. És ez akkor is így volt jól, ha közben a kistelepülések iskoláinál akár rendben is volna egy államosítás, hiszen így stabilabban és jobban tudja támogatni őket az állam.

A kerekasztal összehívásával a Fidesz a szokásos taktikájához fordult. Felszeletelni, szétbeszélni, részproblémává zülleszteni a rendszer egészével szembeni felhördülést. Az első lépésben olyan szereplőket is meghívott a Fidesz a tárgyalóasztalhoz, akiknek semmi helyük nem lett volna ott. Második lépésben megosztotta a legnagyobb pedagógus-szakszervezeteket: egyikőjük jelen volt, a másik viszont nem. Végül pedig ügyrendben is sikerült megállapodniuk.

Kifárasztási rutinban edzett bürokraták számára ismerősen cseng e kifejezés. Mert minden, ami szakszerűségnek tűnik, az valójában csak a gőzkieresztés és a kifárasztás eszköze egy ilyen erős konfliktus esetén. Kéthetente, majd havonta fogják áttekinteni az áttekintendőket. Biztos, hogy emlékeztető is készül, netán esetleg még SZMSZ is lesz. Csak a megoldáshoz nem kerülünk közelebb. És amikor majd nyár elején továbbra se lesz megoldva a KLIK legkisebb problémája sem, ráadásul a túlközpontosított oktatás ugyanúgy működésképtelen lesz a hősies pedagógusi helytállás ellenére, akkor médiamunkások, értelmiségiek fogják széttenni kezüket: tetszett volna februárban törésre vinni.

És igazuk lesz, az oktatás ügy ma vált megkerülhetetlen problémává a kormány számára, akárhogy is próbálnak küzdeni ez ellen, és akármennyire is volt pont ugyanennyire rossz a helyzet egy éve. De Balog és Rétvári urak tegnapi mondataiból világossá vált: a Fidesz nem hátrál a lényegi kérdésekben, mert ez politikai és identitási kérdés számukra.

Ilyenekben pedig Orbán nem enged. Lehet, hogy lesz zsebpénz krétára, lehet, hogy kevesebb űrlap lesz az oktatási önellenőrzésben. De a lényeg változatlan lesz: lexika a képességfejlesztés helyett, központi tanterv a helyi pedagógus-közösség oktatási programja helyett, két (rossz) tankönyv a piaci sokféleség helyett, mindennapos testnevelés az informatika helyett. Még nem késő gátat vetni ennek a cinikus fideszes taktikának.

De a pedagógusoknak észlelniük kell: a szalámitaktika, amelyről az 1940-es évek kapcsán beszélnek történelemóráikon, most épp ellenükben valósul meg. És a nap végén ez nem csak az iskolák és a tanárok számára lesz rossz, hanem a gyerekeknek is.