Öreg Harcos Blog

Mi lesz így az LMP-vel?

2017. április 19. - Öreg Harcos

Érdekes bejelentés tett az LMP egyszemélyes agrártagozatát jelentő Sallai Róber Benedek: kiszáll a politikából, mert elege van abból, hogy szívatják, de csak a ciklus végén, mandátuma lejártával távozik az országgyűlésből. Mi értelme volt ennek a bejelentésnek? Hogy lesz így narancsos bukta? 

Sallai Róber Benedek (SRB) az Indexnek adott interjút, és azt találta mondani, hogy „amíg nem látja be a társadalom, hogy kollaborálás és megalkuvás helyett változásra van szükség, az ellenzék magányos harcosait a hatalom tönkreteszi.” Milyen fájdalmasan igaz. És?!


Majd azt is mondta SRB, hogy „a Fideszt 2018-ban nem lehet legyőzni, utána pedig hiába fogy el a lenyúlt EU-s pénz, Orbánék a politikai hatalmat átváltják gazdaságira, és bármikor visszatérhetnek, mint 1989 után a kommunisták.” (Erre ugye az LMP-nél tökösebb ellenzéki pártok azt mondják, hogy el kell venni a jogtalanul vagy a jog átírásával szerzett vagyont, SRB és az LMP ezek szerint nem így gondolja.)

Mindeközben keserűen azt is elárulta, hogy amióta politikus lett, vegzálják az ő egyesületét is, szétesik a gazdasága, nincs ideje a családjára: úgy döntött, kiszáll, mert egy élete van. De nem most, most csak azt jelzi, hogy valószínűleg 2018-tól már nem lesz ott a parlamentben. Szomorú ez, de...

De mi, öreg harcosok soha sem fogjuk megérteni, hogy ennek az interjúnak mi értelme volt. SRB kiszáll a ciklus végén, most még marad, viszont tudja, hogy ő maga úgy sem tud változtatni, pedig milyen borzasztó minden, mennyi mindenen kellene változtatni. Persze SRB azt is elmondta az interjúban, hogy ő soha nem függött közpénztől, képviselői fizetéstől, meg ő nem is a fizetésért politizál, de azért 2018 tavaszáig jó lesz az a fél milla havonta, tehetetlenség és fenyegetettség érzése ide-oda. Persze, értjük, ha akarjuk.

Viszont azt nem értjük, hogy akkor most mi a koncepció az LMP-nél? Mert ebből a befordultunk, feladtuk cuccból nem lesz kormányváltás, a különindulós kamikaze taktikából sem.

Némi derűre ad okot, hogy Hadházy néhány hónappal ezelőtt - helyesen - megengedően beszélt a többi ellenzéki párttal való együttműködésről. Mert lelke mélyén felelősen tudja, hogy csak akkor lehet megverni a Fideszt, csak akkor lehet őket alkura kényszeríteni, ha több egyéni és listás mandátum lesz 2018 után az ellenzék kezében. Ebben vékonyan még benne van a győzelem esélye is, de a Fidesz többségének legyőzése biztosan.

Márpedig ez a technika a suicid LMP számára tabu. Maga az együttműködni kész társelnök mondta sokszor: vagy 2018 van, vagy semmi, utána már nem lesz értelme semmilyen választásnak, és vissza is megy az állatorvosi praxisába.  

Mi, öreg harcosok azt javasoljuk, hogy keressen az LMP magának olyan - nem politikai öngyilkossághoz vezető - stratégiát, amivel van valós esély a Fideszt legyőzni, és helyrebillenteni az ország szekerét. Szerintünk most van egy olyan Momentum, amit igazmondással, Párbeszéddel, több ezer lelkes fiatallal Együtt érdemes lenne kihasználni. Ez tudna olyan repedéseket okozni az orbáni rendszeren, amit még a kétfarkúak sem tudnának lefesteni.

Lord Fletó

Mi, öreg harcosok tényleg sokat láttunk. Már felnőtt fejjel éltük meg TGM konzervatív fordulatát, Orbán kereszténydemokratának hazudott epifániájáról nem is beszélve. Akkor egyik sem lepett meg igazán, de most meglepődtünk.

(Disclaimer: abból a jóindulatú feltevésből indulunk, hogy Gyurcsány Ferenc beszédének elmondásakor a józanság valamennyi kritériumának maximálisan megfelelt, így beszédét egy magát felelősnek gondoló politikus gondolatkísérleteként értékeljük. Ha tévednénk, az olvasó elnézését kérjük a továbbiakban.)

Az történt ugyanis, hogy kedvenc tévénkre kapcsolva meghallgattuk a gréczyzsolti értelemben vett legnagyobb miniszterelnök kongresszusi beszédét. Kissé meghökkentő volt látni az egykori maratonfutó sportminiszteren a háj markáns megjelenését, a 30 kg túlsúlyt, de a látványon hamar túltettük magunkat és kontentre összpontosítottunk.

Azt is viccesnek találtuk, hogy a volt miniszterelnök első kormányprogramját plagizálja afféle autogén Schmitt Pálként („több lehetőség lent, több felelősség fent”), de egyrészt tudjuk, hogy a plágium műfaja a pécsi egyetem KISZ titkárától sem volt idegen, másrészt mit is várnánk egy öregecskedő politikustól, aki a műfaj Korda Gyurijához hasonlóan saját régi slágereit énekli, melyek anno, jó ötven éve, a rakkendrollra adott válaszként születtek.


picture1.pngLord Gyurcsány Ferenc dalra fakad a DK kongresszusán

Aztán egyszer csak olyasmi történt, mintha Korda Gyuri minden átmenet nélkül blackened death metálba menne át. Az elkövetkező percekben a szemünk láttára emelkedett ki, szinte a habokból, a magyar konzervativizmus világító fáklyája, pedig csak annyi történt, hogy Lord Fletó Marxszal szólva végre visszatért abba az állapotába, amikor a lét határozza meg a tudatot.

Kicsit konzervatív is vagyok, mondta az ismert gyáros, a magyar baloldalt évi százmilliós osztalékkal a zsebében megújítani kívánó milliárdos, aki élete egy rövid szakaszában, bő négy évig Magyarország gréczyzsolti értelemben vett felvirágoztatásán (ómagyarul: tönkretételén) munkálkodott. Igen, igen! Harminc évnyi politizálás után Fletó is felismerte, hogy a lét határozza meg a tudatot, márpedig, ha osztalékból élő vállalkozó vagyok, akkor úgy is illik, hogy milliárdoshoz méltóan védjem a vagyoni egyenlőtlenség gondolatát.

A dolog még autentikusabb lett volna, ha a haver és üzlettárs Kóka János remek gondolatát is beidézi a békákról és a lecsapolni való lápról, de Magyarország legidősebb és legképzetlenebb (szimpatizánsokkal rendelkező) pártjának küldöttei anélkül is véresre tapsolták a tenyerüket, hogy a megkérdezésük elmaradását feszegette volna bárki.

Persze Fletó lordként is Fletó marad, a konzervatív úrból csak előtör a proletár következetlenség. "Ülnék otthon és jön a pénz” – mondta, majd azt is hozzátette, hogy „ha kivesszük az erőfeszítést a közös életünkből, akkor nem előre fogunk jutni, hanem egyhelyben fogunk topogni.”

Ejnye, na, Fletókám. Ülsz otthon és jön a százmilka osztalékban? És ez elfogadhatatlan? Tettél bármit a Motim felvirágoztatásáért, vagy az Altus profitjának növekedéséért az elmúlt naptári évben? És ha nem, hiszen politikával foglalkozol, nem üzlettel, mint azt többször elmondtad, akkor az rendjén vagy, hogy ülsz otthon, és az osztalékról döntő éves közgyűlés után jön a pénz? Erőfeszítés nélkül, csak úgy, tulajdonosi döntésként?

Álljon már meg a menet. Konzervatív úr legyen legalább úr, ha már nem olvasott a Gréczy féle sajtóközleményeken kívül semmit az elmúlt 8-10 évben. Úrnak lenni, nem kell olvasottság, elég egyfajta habitus. Például az, hogy nem intézek fulmináns kirohanást az ellen a munka nélküli jövedelem ellen, aminek magam is haszonélvezője vagyok.

Mi, öreg harcosok nem vagyunk sem egalitáriusok, sem alapjövedelem-pártiak. De ehhez nem  is kell konzervatívnak lenni. Elegendő, ha az egykori „harmadik út” szocdem-liberális szintézisét követjük. Tudod Fletó: az a harmadik út, melyen egykor te is elindultál, de mára úgy tűnik, összekeverted a Szemlőhegyi úttal. Vagy Korda Györgyöt a blackened death metállal.

A DK és az MSZP kamu-aláírásgyűjtése

Az MSZP és a DK nagy hanggal hirdeti immár napok óta, hogy ők aztán nemcsak hogy támogatják a Momentum Mozgalom népszavazási kezdeményezését, de még aláírásokat is gyűjtenek. Aki azonban egy kicsit is utánanéz az állításoknak, könnyen beláthatja, hogy ez egészen egyszerűen hazugság. Nem tesznek ők egy lépést sem azért,hogy összegyűljön a kellő számú aláírás a népszavazáshoz. Megpróbálják legalább láttatni a cselekvést.

Miután a DK-nak nem sikerült online adatbázist építenie a Momentum Mozgalom olimpiás aláírásgyűjtését felhasználva, napok óta azt harsogják, hogy tevékenyen, aktívan kiveszik a részüket az aláírásgyűjtésből. Első hallásra az ember azt gondolná, hogy a DK aktivistái hetek óta kint vannak a mínuszokban, és gyűjtik az utcán, piacokon, tereken az aláírásokat. Mindez persze nem igaz. A DK-nak az aláírásgyűjtés és a népszavazás támogatása azt jelenti, hogy megkérte a szimpatizánsait, írják alá a kezdeményezést. Sőt! Még a "DK elnöksége is támogatja az olimpiaellenes aláírásgyűjtést". Mindez azonban nem jelent többet, mint hogy ők maguk is aláírták a kezdeményezést; nem mentek ki az utcára, a mínuszokba, nem tettek egy lépést sem azért, hogy összegyűljön a kellő számú aláírás.

fotó: MTI

Tegnap az MSZP is nagy sietve jelentette be, hogy kilenc nappal a határidő előtt, ők is bekapcsolódnak az aláírásgyűjtésbe. Hogy mit jelent ez pontosan? Ha megnézzük a közzétett aláírásgyűjtő-pontokat, akkor kiderül, hogy nem mást, mint hogy ha akarsz, bemehetsz a budapesti pártirodákra, és aláírhatod a népszavazási kezdeményezést. Tehát, ők sem mennek el a választókhoz, az utcákra, terekre. Éppúgy nem települ ki az MSZP, mint a DK, nem tesz egyik párt egy lépést sem azért, hogy valóban összegyűljön a szükséges számú aláírás.

Hogy mi ezzel a baj?

1. Ez minden, csak nem aktív, kemény, cselekvő ellenzéki politizálás. A DK-nak és az MSZP-nek csak a hangja nagy: Gyurcsány nagyon harcias, ha az évértékelőjében ellenzéki összeesküvésekről és Orbán Viktorról kell beszélni; az MSZP kiválóan tud szembemenni a Fidesszel, ha meleg szobákban kell sajtótájékoztatót tartani vagy a parlamentben felszólalni. De ha cselekedni kell, akkor inkább csak a lábukat lógatják, majd mikor észbe kapnak, hogy ez talán a saját szavazóiknak sem tetszik, elhazudják a cselekvést.

2. A második probléma éppen ez az elhazudás, csúsztatás. Ez ugyanaz a rossz, régi, Orbán által tökélyre fejlesztett politikai minta, ami miatt a magyarok megutálták a politikát, s kiábrándultan, tétlenül nézik végig, ahogy a Fidesz széthordja Magyarországot és a magyar demokráciát. Pont ez az, amit meg kellene haladnia az ellenzéknek, ha el akarja zavarni a Fideszt. Mert ezen a terepen, ebben a politikában Orbán Viktor a legjobb. Ebben, ezzel őt biztosan nem lehet megverni. De talán az MSZP-nek és a DK-nak nem is ez a legfontosabb.

 

 

Kapcsolódó: írásunk: Bérmunkásokkal gyűjtet aláírást a Momentum?

Kerék-Bárczynak igaza volt Gyurcsány-ügyben

Önleleplező hétvégén vagyunk túl. A Demokratikus Koalíció (DK) saját maga fedte fel lapjait, és egy merész hajtűkanyarral elkezdett érvelni a DK önálló listája mellett. Van ebben meglepő? Valójában nincs, hiszen Kerék-Bárczy Szabolcs szépen megjövendölte ezt.

A hivatalos nyilvánosságban a DK évek óta a céltalan és értelmetlen "összefogás, összefogás, összefogás" lázában ég. Ez az a fundamentalista paradigma, amely szerint a jelenlegi politikai helyzetben és választási rendszerben, egyetlen egy és csakis egy üdvözítő út van minden ellenzéki párt előtt: közös listát és közös jelölteket állítani, és arra a listára felvenni boldogot és boldogtalant, aki Orbánt le akarja váltani, gondoljon bármit a másikról és a világról. A radikális tévtan hívei szerint, aki ettől bármi eltérőre akárcsak gondolni mer: valójában "Orbánsátán" ügynöke és bérence, és csak a Fidesz hatalomban maradását szolgálja, és semmi mást.
fotó: index.hu
Ez a szélsőséges vallás dogmáit tekintve kapott némi gellert, amikor Gyurcsány Ferenc érdekében állónak látta a Liberálisok és Fodor Gábor kiszorítását. Ekkor az érv a párt nem létezése és lényegtelensége volt. Ezen döccenő után a baloldal Facebook-tálibjai, a DK kommentelő kommandói Fodort kitagadták. A szépséghiba csak annyi, hogy közben rejtett alkuval a szintén nem létező MOMA elnökét, Bokros Lajost bevásárolta magának a DK. A nyilvánvaló ellentmondás okozta kognitív disszonancia feloldásának eszköze a "csak" szó repetitív ismételgetése volt.
Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Botka Lászlóval nem megy tovább a Molnár Csaba DK-alelnök és Molnár Zsolt szocialista budapesti tótumfaktum alkuja, és hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje immár egyáltalán nem kér Gyurcsány Ferencből, csak a DK-ből, mint pártból maximum, akkor nagy bajba keveredett a párt amely egyedül és kizárólag akar nyerni, a párt amely kizárólag és mindekor egyedül képviseli az egyetlen örök igazságot, ami mindig éppen azonos az akkor aktuálisa Gyurcsány Ferenc által képviselt taktikai szándékkal.
A DK valós stratégiája évek óta változatlan. Külön listán indulni, egyéni választókerületekben koordinálni, de nem a győzelem és új szavazók megszerzése érdekében, hanem az MSZP régi szavazóinak megosztása, elhappolása érdekében. Szemben akár az LMP, akár az Együtt stratégiájával, a DK nem új szavazók megszerzése érdekében törekszik erre, hanem az MSZP lenyomása érdekében. Ugyanakkor fundamentista imámjaik hangzatos imái évek óta mélyen ülnek a DK-sok füleiben, így csak nagyon kemény és hirtelen kormánymozdulattal lehetséges átállítani őket más hitre.
Erre mindig a legjobb a morálisnak hazudott megsértődés politikai apropóját kivárni avagy megteremteni. Ezt tette meg vérbeli populista módjára Gyurcsány Ferenc a szombati évértékelőjében. A hazug sértődés alapja egy nemlétező, titkos összeesküvés, amely azért titkos, mert minden olyan párt, amely Gyurcsány Ferenc nélkül képzeli el a jövőjét és 2018-at már erről nyilvánosan is beszélt. Gyurcsány Ferenc egy nyilvános tényen háborodott fel művi módon, mert ezzel tudja elfordítani a DK hajóját végre abba az irányba, ahová a párt már évek óta hajózik. Erről írt Kerék-Bárczy Szabolcs is a közelmúltban.
Mert hiszen világos, hogy a DK szerint már évek óta kizárt az ellenzéki győzelem 2018-ban. Gyurcsány 2022-ben szeretne visszatérni, és az ellenzék vezére lenni. Ezért nem akartak előválasztást, hiszen akkor Gyurcsánynak vagy meg kellett volna méretődnie, vagy hátra kellett volna lépnie. Ezért nem akarnak most már nyilvánvaló  módon közös listát se. Hiszen ők sosem akartak volna új szavazókat szerezni, csak az MSZP meglevő szavazóit akarják elvenni.
De ha Botka az MSZP listavezetője, aki az ország legnépszerűbb politikusa, ez nem fog menni, mert Gyurcsány csak a DK meglevő 7-8 százaléknyi, öregedő választója akarja. Ők most lecserélhetik az oltárképeket, és Lánczos Vera meg a Galamus volt szerkesztősége elkezdhet tombolni a Facebookon azzal, hogy valójában a DK a megtisztulás érdekében, morálisan megalapozott sértődöttségben az igazság birtokosa, amikor külön listát fog állítani 2018-ban. De persze ha ugyanezt az LMP vagy az Együtt teszi, akkor ők viszont Orbán bérencei és árulók.
Hogy ezt így hogy? Hát, valóban nem kerek és nem is igaz, de menni fog. Egy nagy hazugsággal. De az már Őszödön is ment. Ugyebár.

Bérmunkásokkal gyűjtet aláírást a Momentum?

Egy érdekes hírdetést találtunk az interneten, miszerint az ilovediakmunka.hu a Budapest belvárosba toboroz civil szervezetnek 800 forintos órabérben aláírásgyűjtéshez diákokat a január 30 és február 19 közötti időszakra, napi 4-6 órára.

Ebben az időszakban - ha nem tévedünk nagyot, akkor - csak a Momentum Mozgalom (MoMo) által szervezett "NOlimpia - Nem az olimpiára, Igen a jövőnkre" népszavazási aláírásgyűjtés zajlik.

Pletykákat hallottunk már arról, hogy bérmunkában is gyűlnek az aláírások a MoMo-nál, de eddig ezt csak a momentumosokkal kapcsolatban terjesztett dékás konteónak gondoltuk, amíg valaki el nem küldte nekünk ezt a linket. (Közben úgy tűnik, hogy a hirdetést törölték, de a google nem felejt, itt a tárolt változat.)

Viszont az Index két hete még arról számolt be, hogy a Momentumnak akkor 150 tagja és 500 aktivistája volt. 

Mi, öreg harcosok csak azt nem értjük, hogy ha a tagságról és aktivista bázisról szóló számok valósak voltak két hete, majd érezhetően erős hype alakult ki a MoMo gyűjtése körül, közben beszállt a gyűjtésbe az LMP, az Együtt és a Párbeszéd is, akkor mi szükség van a diákmunkásokra?

És miből van pénze a bérgyűjtőkre az állítólag független momentumos fiataloknak?

momo.png

 

Kolbász Győző, Mackó Laci és Nárcisztikus Gyuri

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország, ahol már évek óta uralkodott Kolbász Győző, miután lenyomta Mackó Laci és Nárcisztikus Gyuri csapatait a választásokon. Kolbász az évek alatt valódi kiskirályságot épített fel az általa kivégeztetett köztársaságocska helyén, ebben a legfontosabb partnerei a Döbrögi klán voltak. A Kolbászisztánná vált kiskirályság egy szomorú, magáramaradt országocska lett, ahol csak egyre nőtt a szegénység, és egyre hatalmasabb lett a csalódottság. Kolbász Győző azonban még időben rájött, hogy hatalmának megtartásához egykori ellenségeire, Mackó Lacira és Nárcisztikus Gyurira van a legnagyobb szüksége, hiszen saját híveit leginkább a róluk festett kép felmutatásával tudja legjobban feltüzelni.

Mackó Lacival könnyű volt a dolga, mert neki csak a páncélt kellett ismét feltölteni, azt a félét, ami kulccsal nyílik, és amilyet korábban máshol már évekig őrzött, és meg kellett adni neki a lehetőséget, hogy az immáron saját páncéljában lévő értéket legalább szinten tartsa. Nárcisztikus Gyuri viszont másképp működött, és ezt Kolbász is tudta. Gyurinak mindig is lelke volt, és a korábbi bukás után a hatalmas szeretet- és szereplésvágya még nagyobb lett, mint korábban. Győző ebben segített neki, behívattatta a királyi tévébe, tele rakatta vele a híradót, és még egy olyan nyilatkozata is előkerült még a Nagymedve uralkodása utáni időkből, amikor Kolbász azt mondta, hogy ő a medvés fiúk közül már akkor egyedül csak Nárcisztikus Gyuriban látta meg a tüzet. 

Fotó: nagyM / Indafotó

Kolbász és Mackó jól megértették egymást, mindketten szerették a teli páncélszekrényt, és magasról tettek Kolbászisztán népére. Kolbász és szolgái pedig ügyeltek arra, hogy Mackónak ne essen bántódása. Mackóval Szörnyeteg Lala tartotta a kapcsolatot, és az évek alatt kialakult egy felebaráti véd- és dacszövetség közöttük, a biznisz pedig ment, ász júzsüöl. Mackó cserében saját csapatában keverte a hurkalét úgy, hogy véletlenül se erősödjenek meg tőle a társai. Szerencsérjére ehhez mindig talált társakat. Gyurka pedig szerepelt, és látszólag boldog volt, de Kolbászisztán boldogtalan népe már rég nem akarta Nárcisztikus Gyurit újra nyeregben látni.

Mindeközben egyre többen döntöttek úgy, hogy saját gyermekeik jövője érdekében megdöntik az országot teljesen tönkretevő Kolbász hatalmát, viszont azok, akik kicsit bátrabbnak, tehetségesebbnek és erősebbnek tűntek, azokat rögtön megpróbálta levadászni Szörnyeteg Lala, Mackó Laci és Nárcisztikus Gyuri csapata is. 

Viszont egy napon Szörnyeteg Lala rájött, hogy Kolbász egyre inkább saját családjára alapoz a kincstári arany enyvezésében, és Lalának talán az sem tetszett, hogy Kolbász egyre mélyebbre fúrja magát annak a Nagymedvének a bundájába, akit korábban még együtt gyűlöltek az apródiskolában.

Kolbász nem esett kétségbe, mert eddigre már Kolbászisztán igazságszolgáltatása is a kezében volt, Boltos Péter és Mambó Tücsi számára nem létezett olyan mustáros folt, amit le ne tudtak volna vakarni Kolbászról és hűséges szolgáiról.

Kolbász számára azonban fontos volt, hogy az általa sokat szidott, de Kolbászisztánnal szövetséges pénzosztó Kékszakállföldje úgy láthassa, hogy nem csak Kolbász hangja hallatszik a Nagymedve visszavonulása után szebb időket remélt országban. Ennek a látszatnak a fenntartására egy ideje - főleg Lala lelépése után - kincstári hirdetésekkel tömte Libamáj Sanyi tévéjét is, ahol sokat tettek azért, hogy Nárcisztikus Gyuri egója újra felépülhessen, de azok az ifjú igazmondók, akik valóban feldöntenék Kolbász székét csak akkor láthatóak, ha úgy tűnik, ők valójában csak Nárcisztikus Gyurival veszekednek.

Egy napon Kolbász Győző úgy döntött, hogy ad Mackónak egy újabb feladatot, ezért fekete páncélkocsiját küldette érte, és Hatvankodó birtokára hozatta, ahol megbízta azzal, hogy vegye meg a kolbászkritikus Kisharsona című lapot, ahol óvatosan, de szidhatják Győzőt is, de az sem baj, ha időnként megírják az igazmondókról, hogy valamin megint veszekednek. Stróman Pubi pedig adott is egy páncélszekrénnyi pénzt Mackónak, hogy abból az új helyére kerülhessen a Kisharsona.

Kolbász és Mackó azt gondolta, hogy az általuk elkövetett bűnök soha nem érik el Kolbászisztán elnyomott népének ingerküszöbét, de ebben tévedtek. Az ifjú igazmondók egy szép napon felkerekedtek, a kolbászt megették, a mackót aludni vitték a barlangba, Gyuri pedig végre kapott egy főzőműsort Libamáj Sanyi tévéjében, itt végre nyilvánosan is nyugodtan megihatott néhány pohárral.

Az ország népe pedig elzavarta a pöffeszkedő Döbrögi klánt, a bűnözőket lecsukatták, és visszavettek tőlük mindent, amit elloptak, közben kibeszélték a problémáikat, nem veszekedtek többet egymással és mással sem, odafigyeltek arra, hogy gyerekeik okosak legyenek, és többet ne dőljenek be a butaságnak. Így lettek végül a világ egyik legsikeresebb országa abból a kurázsiból, ami mindig is megvolt bennük. És addig éltek, amíg meg nem haltak.

Zsákutcás LMP

A Lehet Más a Politika tévúton jár. Tisztújításuk után megállapíthatjuk, hogy értelmetlenül választották újra Szél Bernadettet és Hadházy Ákost. 2018-ban minden, az LMP-re leadott szavazat a Fidesz hatalomban tartását szolgája. Így az LMP-re leadott voks elveszett.

Először úgy tűnt, mintha volna némi tétje a tisztújításnak. Hadházy Ákost a mocskos fideszes média hazugságok özönével támadta. Tették ezt azért, mert a volt fideszes képviselő hitelesen ütötte, vágta volt pártját korrupt politizálásuk miatt. Uniós pályázatok, földlopás és trakfik-rendszer - minden ügyben igaza volt Hadházynak, ezért kapta meg Vona és Juhász után a lejáratást.
fotó: MTI
De érdekesebb volt, hogy Hadházy az elmúlt hónapokban - helyesen - megengedően beszélt a többi ellenzéki párttal való együttműködésről. A választási rendszert érintően a Jobbikkal is beszélt, és közben nem zártkózótt el a baloldali és liberális ellenzéki pártoktól sem. Sőt, első LMP-sként még a Demokratikus Koalícióval is hajlandónak mutatkozott volna politikai megállapodásra, persze Gyurcsány nélkül. Miért? Mert lelke mélyén felelősen tudja, hogy csak akkor lehet megverni a Fideszt, csak akkor lehet őket alkura kényszeríteni, ha több egyéni és listás mandátum lesz 2018 után az ellenzék kezében. Ebben vékonyan még benne van a győzelem esélye is, de a Fidesz többségének legyőzése biztosan.
Márpedig ez az LMP számára tabu. Maga az együttműködni kész társelnök mondta sokszor: vagy 2018 van, vagy semmi, utána már nem lesz értelme semmilyen választásnak, és vissza is megy az állatorvosi praxisába. 
De történt most bármi? Sajnos nem. Az LMP megválasztotta Hadházyt, de rögtön ki is mondták a régi, schifferi dogmát: egyedül indulnak, senkivel nem működnek együtt. Pedig erre elég volna néhány egyéni választókerület is, ahol ha az LMP nem indul, sokkal könnyebb megverni a Fideszt.
Senki nem akar közös listát állítani az LMP-vel. A párt most azt állítja, hogy "fideszes szavazatokat akar, ezért nem az ellenzéknek árt". Ez súlyosan téves hazugság. Fideszes szavazókat akar magának, ami a politikában nem felróható bűn. De aki LMP-s jelöltje szavaz a 106 egyéni választókerületben úgy, hogy közben van más, ellenzéki jelölt, az elvesztegeti szavazatát, árt a politika megújításának, és vereségre játszik.
Hiszen azt 2010 és 2014 után már senki sem hiszi, hogy az LMP egyedül képes legyőzni a Fideszt. Ez a stratégia végleg zsákutcás. Ha az LMP csak őszintén azt mondja, hogy rajtuk kívül mindenki hülye, csak ők az okosak - nna, az egyesen beszéd. De a választók mérlegelni is fogják ennek súlyát. 
Szemben az LMP téves stratégiájával lesznek olyan egyéni jelöltek, akik győzelemre esélyesek, sok-sok egyéni választókerületben. Hazudik az LMP amikor azt állítja, hogy ő a Fidesztől vesz el szavazókat, és az egyéni választókerületekben ezzel segíti a győzelmet. Nem. Ez a stratégia néhány százaléknyi kormányváltó szavazót lemorzsol majd, és ezzel az LMP parlamenti székeit közelebb hozhatja ugyan, de a kormányváltáshoz nem tesz hozzá semmit, mert ahhoz megnyert egyéni választókerületek kellenek. És ezeket az LMP stratégiája erősíteni fogja.
Hazudik az LMP a saját szavazóinak és szimpatizánsainak, amikor azt állítja, hogy kizárt, hogy bármely egyéni választókerületben bárhol legyen akárcsak egyetlen egyéni jelölt, aki érdemes a bizalmukra. Ha Hadházy ehhez adja a nevét, akkor azzal nem a kormányváltást segíti, nem a tisztességes együttműködést, hanem a Fideszt. És ő ennél többre érdemes.

Üzenet Botka Lászlónak

Úgy tűnik, hogy Botka László erőt gyűjtött a nyári elvtársi pofonok után, és beleállt abba a szerepbe, amit már 2014 nyarán fel kellett volna vállalnia. Viszont most sem sikerült eltalálnia a megfelelő hangot. Hacsak nem az volt a célja, hogy eleve kudarcos legyen a kísérlete az ellenzék élére való felállásra. Viszont, ha nem egy újabb bábszínházi műsort látunk, akkor volna néhány jó tanácsunk neki.

Botka László a minap előadta a szögedi keményfiút és azt mondta: vagy támogatják a pártok, hogy ő legyen a miniszterelnök-jelölt, vagy találnak egy másik támogatható vezetőt gyorsan, különben nélküle kell végigcsinálni a 2018-as kampányt. Sőt, az Indexnek azt is mondta, hogy a következő hetekben, legkésőbb tavaszig kell dönteniük az MSZP–DK–Együtt–PM pártoknak: a kormányváltásra vagy a túlélésre játszanak.

Nos, mi öreg harcosok láttunk már egy s mást. Botka javaslata nem sokban különbözik a 2014 januári összefogásként elhíresült ellenzéki roncsderbitől, hiszen Botka nem akar előválasztást, nem néz szembe a baloldal személyi problémáival és ez alapján úgy tűnhet, hogy hiányzik belőle az a politikai innováció és megújuláskészség, amely képes lenne kimozdítani a holtpontról a jelenlegi ellenzéki térfelet.

Botka amúgy júliusban a szoci tisztújítás után az Indexnek még úgy nyilatkozott, hogy ő is lát arra utaló jeleket, hogy az MSZP-ben sokan alibizni akarnak 2018-ban, nem a győzelemre, hanem csak a 20-30 parlamenti mandátumra hajtanak, továbbá annak a véleményének is hangot adott, hogy a tervezett koordinált indulást a DK-val nem támogatja, mert szerinte az csak Gyurcsánynak jó, meg néhány szocialistának, aki elosztotta már a lista első helyeit. És akkoriban még azt is jelezte, károsnak tartja, hogy néhány MSZP-s vezető elősegíti a látszatát annak, hogy a párt összejátszik a Fidesszel.

Namármost, mivel lett ugyan az a szoci és dékás brancs jobb, mint fél évvel korábban? Ha nem lesz előválasztás, nem lesznek kiátkozva a Fidesz-MSZP barátság olyan ikonjai, mint Puch László, Tóth Csaba vagy Hiller István, akkor mitől lesz jobb és hitelesebb az a bagázs, akinek az élére Botka áll?

Mitől működne jobban a mai ellenzék legnagyobb átkával, a fideszes tábor kovászát adó Gyurcsány Fletó által vezetett DK-val összefogott ellenzéki roncsderbi akkor, amikor összefogás-álca mögé bújva ők ölték meg a legtöbb valóban innovatív és megújulásra törekvő ellenzéki kezdeményezést az elmúlt 4-5 évben?

Szerintünk Botkának ebben a helyzetben két alternatíva közül köllene választania: vagy beleállni az előválasztásba úgy, hogy a miniszterelnök-jelölti pozíció is kinyílik (természetesen a kisebb pártokat is megnyugtató, megbízható online alapú előválasztás technológia kiválasztásával), vagy hitelességi alapon elkezdeni egy új választási párt gründolását, ahová nem kerülhet be egyetlen hiteltelen tróger sem. Botka és az ellenzék vállalható és győzni akaró része így megszabadulhatna a káros Gyurcsány, Puch, Hiller és a tóthcsaba-féléktől egy huszáros vágással, és egyúttal fel lehetne építeni egy hiteles, vonzó és erőteljes ellenzéki csapatot Hadházy Ákossal, Juhász Péterrel, Karácsony Gergellyel és Kunhalmi Ágnessel (mielőtt a szoci bénázásba kínjában nevetve belebolondul).

Nem egyszerű feladat ez, de a durcás ultimátumozás akkor szolgálhatja csak az ország érdekét, ha van benne innováció, ha képes vonzó alternatívát képezni a bűzlő és az egyre erősebben magába szippantó posvány helyett, amelyet jelenleg az Orbán-Vona-Gyurcsány politikai Bermuda-háromszög fémjelez.

Az MSZP és a DK már feladta 2018-at

Pár hete jelent meg a hír, hogy a szocik és Gyurcsányék megállapodtak Budapesten az egyéni képviselőjelöltek személyében, még egy gyanúsan hitelesnek tűnő lista is megjelent a sajtóban, de a szockók és Fletó egyháza is cáfolta a megállapodás tényét. Most a saját tehetségtelenségében és hiteltelenségében évtizede vergődő MSZP úgy gondolta, hogy a 2014-es bukta receptjében leírtak szerint mind a 106 kerületben nevesíti a saját jelöltjeit, miközben Szabó Timike és Karácsony Gergő előválasztási kísérletét a DK-val közösen ügyesen kivéreztették. Csúnya bukás lesz ebből, rondább, mint amilyet a 2014-es összefosás produkált.

Puch Lászlóék budapesti listáját már megszerezte a hvg.hu, és az is látszik, hogy van rajta hézag, és pont azokban a kerületekben vannak az amúgy is ciki szoci átlagnál is gyengébb nevek, ahol a megszellőztett Gyuszi-Fletó listán a DK emberei szerepeltek. Ha helytállóak a HVG információi, akkor a szockók annyira hülyék, hogy még azt a Móricz Esztert is a jelöltként indítanák 2018-ban, aki ellen a kvótaszavazási kampányban tett vállalhatatlan kijelentése miatt fegyelmi vizsgálatot indított a párt, majd megrovást adott neki.

Ne legyen senkinek kétsége afelől, hogy az MSZP és a DK lényegében lemondott a 2018-as győzelem esélyéről. Amint már arról írtunk: a Magyar szocialista Párt úgy választott új vezetést, hogy közben megalázta legértékesebb emberét. Szégyen ez a szocialista politikai közösségre nézve. Ráadásul Szanyi Tibor is nyíltan arról beszélt már, hogy a tisztújítás után a Fidesz irányítja az MSZP-t. Molnár Gyula ügyészségi dolgokkal zsarolható és vannak mások is.

Botka László az index.hu-nak nyilatkozott is a tisztújítás után, és azt mondta, hogy ő is lát arra utaló jeleket, hogy az MSZP-ben sokan alibizni akarnak 2018-ban, nem a győzelemre, hanem csak a 20-30 parlamenti mandátumra hajtanak. Károsnak tartja, hogy néhány MSZP-s vezető elősegíti a látszatát annak, hogy a párt összejátszik a Fidesszel, továbbá annak a véleményének is hangot adott, hogy a tervezett koordinált indulást a DK-val nem támogatja, mert szerinte az csak Gyurcsánynak jó, meg néhány szocialistának, aki elosztotta már a lista első helyeit.

Idén nyáron jelent meg egy interjú Szigetvári Viktorral a hvg.hu-n, ahol az Együtt elnöke (aki az MSZP kádereit és a szocik működési sajátosságait jól ismerő szereplő) hangot adott annak a megrökönyödésének, miszerint ő is úgy látja, hogy az MSZP lemészárolta az egyetlen alkalmas miniszterelnök-jelöltjét, az MSZP-ből kiszakadt, és ilyen értelemben hasonló gondolkodású emberekből álló, de erősen centralizált, vezérelvű DK pedig nem hajlandó megújítani magát politikai-kulturális értelemben sem.

Ehhez jött Tamás Gáspár Miklós publicisztikája, amiben úgy fogalmazott, hogy "a magyarországi politikai helyzet még annál is sötétebb, mint amit hittünk." TGM jól ragadta meg a lényeget: "Mintha valamiféle hallgatólagos – vagy talán ennél is konkrétabb – deal lenne a háttérben némely ellenzéki körök és a kormányzat között. Lehetséges ez? Elképzelhető ez?" Majd álszenten hozzátette: "Nem tudom elhinni. De Szigetvári mondatait olvasva bizonyára sokan elbizonytalanodtunk, pedig ő ezt nem állítja, csak igen finoman sejteti, ha jól értem. Ez rendkívül nyugtalanító."

Majd szeptemberben Orbán Ráhel és Tiborcz István bahreini útjának botránya kapcsán az is kiderült, hogy miért adta oda a Fidesz kezébe Mesterházy Attila, az MSZP elnöke a 2014-es választást, és miért törekedett 2016-ban is újra megerősíteni pozícióját a vegetáló szocialista pártban.

Ehhez jött az elmúlt hetekben az előválasztásos beszélgetések gagyi valóságshow-k tufa szereplőit megszégyenítő veszekedésekkel tarkított kiszavazóshow-ja, ami leginkább azért alakult ilyen balfék módon, mert az MSZP és a DK valójában nem akar előválasztást. Figyelem, ne dőljön be senki a szociknak, valójában akkor sem akarják a vérciki egyéni jelöltjeiket megmérettetni egy előválasztáson, ha hamarosan elő is állnak egy saját előválasztási koncepcióval, mert az is csak annak a színjátéknak lesz a része, ami azt próbálja elbábozni, hogy a szockók mutatják az utat az ellenzéki térfélen.

Pedig immár minden gondolkodó ellenzéki számára világos lehet: az új vezetésű MSZP és hű szövetségese, a DK sem győzelemre készül,  mi öreg harcosok sajnos továbbra is úgy látjuk, hogy az MSZP és a DK csak osztozkodni akar, alkudni és „orbántakarodjott” kiabálva ismét választást veszíteni 2018-ban.

Szívünk szerint elengednénk ezt a roncsderbit, de az az igazán elszomorító, hogy - miután az LMP megerősítette saját kontraproduktív különutasságát és aktívan asszisztált a Fidesz-báb Alkotmánybíróság feltöltéséhez - ma még nem látszik, hogy Szigetvári, Juhász, Karácsony, Jávor és a többi Bajnai-árva miként tudná 2018-ban egyedül leváltani a Fideszt.

Gyurcsány fütyül Orbán megbuktatására

Volt egy sikeres új-ellenzéki tüntetés, amit az LMP, a Párbeszéd és az Együtt vezető politikusai hoztak össze október 16-án, majd Gyurcsány emberei beröffentették a kommunikációs láncfűrészt, hogy elégtételt vegyenek ezeken a szervezeteken, mivel szerintük ezek Orbán érdekeit szolgálják. Mi egy kicsit másként látjuk az érdekek mezejét.

Mi, öreg harcosok már idén júliusban megírtuk, hogy:

"az új vezetésű MSZP és hű szövetségese, a DK sem győzelemre készül, pedig mi öreg harcosok naiv pillanatainkban eddig azt hittük, hogy ha van párt Magyarországon, amely közös listát és a 2014-eshez hasonló választási szövetséget akar, akkor a Demokratikus Koalícióra, Gyurcsány Ferenc pártjára gondoltunk. Ők azok, akik névtelen blogjaikon, kül- és belföldi internetes szövetségeseikkel mindig és mindenkor azt harsogták, hogy közös lista kell, az a győzelem kulcsa. Ráadásul a DK megmondói szerint mindenki más, aki picit is mást gondol, az minimum a Fidesz bérence, áruló, de biztosan nem őszinte demokrata. (...) Mi továbbra is úgy látjuk, hogy az MSZP és a DK csak osztozkodni akar, alkudni és „orbántakarodjott” kiabálva ismét választást veszíteni 2018-ban."

2016 szeptember 1-én Kerék-Bárczy Szabolcs, a DK volt elnökségi tagja is lényegében ezt fogalmazta meg a 168 Órában megjelent írásában:

"Az utóbbi hónapokban szétforgácsoltuk az energiáinkat: túl sokat, túl aprólékosan foglalkoztunk részletes közpolitikai programvitával, olyan taktikai kérdésekkel, mint a képviselőjelölt-kiválasztás vagy az ellenzéki együttműködés technikai részleteinek taglalása. Szakértelmet kell sugallnunk, de ez a minimum, ami önmagában nem pótolhatja a hitelességi és bizalmi deficitet. Már egyre több tagunkban merül föl, hogy egy sor kérdés, amellyel stratégiai és szervezeti szinten foglalkozunk, korántsem a 2018-as győzelmet szolgálja, hanem azt, hogy egy-két tucatnyi vezetőnk képviselői helyhez jusson. Csakhogy ma a parlamenti jelenlét egyedüli komoly nyeresége a költségvetési-pénzügyi támogatás, ami lényeges, de csupán célszerű: a közpénz csak akkor érdekes, értékes és hasznos, ha azt úgy tudjuk transzparensen, tisztakezűen és jogszerűen felhasználni, hogy azzal a polgárok összességét, vagyis a nemzeti érdeket szolgáljuk, ami nem más, mint a 2018-as győzelem és az utána következő országépítő munkánk. A mai helyzetben pusztán néhány tucat személy politikai pozíciójának biztosítása pénzpocsékolás, sőt erkölcsi visszaélés a közjavakkal."

Kerék-Bárczy Szabolcsot ezért az írásáért bolseviki könyörtelenséggel zárta ki Gyurcsány és köre a DK-ból, mint elhajlót.

Miközben a DK az összefogás-fétis fő termékmenedzsere, addig hol a DK által üzemeltetett blogokon, hol személyesen Gyurcsány kommunikációs váteszein keresztül szól hol a mandulásból, hol az első emeletről vagy esetleg éppen a vágóhídról a ricsaj, miszerint mindenki lúzer, aki nem akar Gyurcsány roncsderbijében versenyezni.

Gyurcsány és emberei hazudnak, és ezt Kerék-Bárczy naiv őszinteséggel, mondhatni az őszödi beszéd bátorságával fogalmazta meg a "Paradigmaváltást!" című írásában, majd az őszödi beszéd őszinteségére oly büszke DK száműzte ezért a soraiból. 

Valójában Gyurcsány fütyül az Orbán rezsim bukására. Fütyül rá, mert nem nyerni akar, hanem túlélni. Nem Orbánt akarja legyőzni, hanem az MSZP aktuális elnökét, akikből már három is volt, mióta Gyurcsány távozott az MSZP-ből, mert öt éve ők szintén nem Orbán legyőzésére figyelnek, hanem arra, hogy mi a helyes stratégia Gyurcsánnyal szemben.

Ideje lenne felismerni, hogy a Fidesz, a DK és az MSZP a kudarcos múlt és a súlyos jelen, a változáshoz és egy normális országért rájuk kell fütyülni (annál kicsit erősebben és hangosabban, mint ahogyan a Monty Python-csoport legendás filmjében, a Brian Életének végén tették a megfeszített szereplők).

fotó: Life Of Brian / youtube.com